Mai index főcikk és számos facebook post a következő kérdéseket vetette fel bennem...

Ha az Internetes forgalom mindenki számára adókötelessé válik akkor:

Megadóztatják az adóbevallást?

Az adóbevallásokat 2014-re már főként elektronikus úton nyújtjuk be, ehhez a NAV által fejlesztett mindenki rémálmává vált ABEV programot és a kitöltendő nyomtatványokhoz kapcsolódó több ezer oldalnyi érthetetlen kitöltési útmutatót használjuk. Mielőtt az "én nem is!" felkiáltás elhangozna, az adózók közé értendők a vállalkozások is, így a könyvelőcégek kb. 400 000 cég adóbevallását biztos, hogy ezen a rendszeren keresztül  nyújtják, be.

Szóval az Internet adó hatálya alá tartozik az adóbevallást készítő program frissítéseinek, a JAVA keretrendszer frissítéseinek és az adózási nyomtatványok letöltése is.

 

Minél magasabb a biztonság, annál nagyobb az adó?

Szinte mindenki aki netezik, használ biztonságos Internet kapcsolatot is. Gondoljunk csak a net-bankokra, ott a böngésző címsorában máris virít a https:// felirat. De pont ilyen a facebook is és számos más oldal ahol a szolgáltató fontosnak tartja a felhasználói adat biztonságát. Tehát ez egyben azt is jelenti, hogy nem a felhasználó dönti el, hogy milyen csatornán használja az Internetet, hanem a szolgáltató. De mit is jelent ez adózási szempontból? Minden biztonsági szint az adatok valamilyen formában történő becsomagolását valósítja meg, és a kicsomagoláshoz különböző eszközökre van szükség. Tehát az adatokhoz való hozzáférés nem olyan egyszerű, mint a sima adattovábbítás során. Minél több csomagoló anyagot használunk (gondoljunk például arra, hogy a nagy hungarocell védelemmel körberakott kis tárgyak mekkora dobozban vannak), annál nagyobb lesz a mérete az átküldendő adatnak, így a kapcsolódó adó is magasabb.

Tehát magasabb biztonság, magasabb adó és ráadásul nincs beleszólásunk mekkora csomagot kapunk.

 

Hogyan mérik a forgalmat, mi alapján számlázzák ki az adót?

Ez egy elég nehéz kérdéskör lesz. Egy egészséges Internet szolgáltató az átmenő forgalmat számolja és nem törődik a tartalommal. Olyan mintha egy autópálya felüljáróján állva elkezdenék számolni az elhaladó járműveket. Igen ám, csakhogy az adatcsomagok közlekedtetése során az úton az Internet szolgáltató eszközei biztosítják az áthaladást és ezekről az eszközökről semmit nem tudunk.Tudom rosszindulatú dolog feltételezni, de vissza lehet élni ezzel a szolgáltató részéről. Tehát ismeretlen eszközökkel, ismeretlen eljárásokkal állapítják meg számunkra az adatmennyiséget és az adót. Persze eddig sem számolt utána senki, de ha megtenné sem menne vele semmire, mert az adatcsomagok száma és a tényleges tartalom mérete között bizony lehetnek eltérések amit akár a saját rosszul konfigurált eszközünk is eredményezhet. Amikor valahonnan letöltünk egy képet, akkor annak tartalma kis csomagokká alakul, becsomagolódik és rákerül a címzés, majd elindul a gépünk felé. Ha nem érkezik meg, akkor újraküldésre kerül, egészen addig amíg minden kis csomag visszaigazolása meg nem érkezik a feladónak.

Lehetséges, hogy a letöltött kép egy-egy részlete többször is megteszi az utat míg elér hozzánk, így ugyan annak a tartalomnak különböző időpontokban történő letöltése különböző nagyságú adót tartalmazhat.

 

Mások miatt fogok adózni?

Amikor Internetet használunk nem csak mi határozzuk meg a felénk áramoló adatokat, melyek szintén letöltésnek számítanak. Ilyen tipikusan az e-mail, főleg ha azt a számítógépünkre telepített levelező programmal használjuk és nem a böngészőből. Az első esetben ugyanis a levelező program meghatározott időnként letölti a levelező szerverről (szolgáltatónál van), a leveleink teljes tartalmát. Tehát letöltésnek számít az összes kéretlen levél, spam, reklám és minden szemét ami a postaládánkba érkezik. Így ha valakit meg akarok adóztatni akkor küldök neki több giga levelet. A szerencsétlen nem is tud mit tenni, mert hiába törli a levelét az már letöltődött a gépére és Internetes forgalmat generált.

Igen, a mások által nekem küldött levelek után is adózni fogok.

 

Az Internetadó legálíssá teszi a torrentezést?

Úgy tűnik. Ha az állam adót (pénzt) szed az illegális tartalmak letöltése után is, akkor ezzel elismeri ezek létét és elismeri ezek használatát. Mivel saját vagyonának (állami vagyon) növelése céljából az illegális tartalmakból származó adókat elfogadja, úgy felmerül a kérdés: orgazdává válik vajon? Ennek megválaszolásához a Btk. megfelelő értelmezése szükséges, melyre én - belátom - képtelen vagyok. Vita indítónak viszont jó kérdés.

 


Értékeld a cikket!
{extravote 3}


 


Mindenféle cimke

3D 3D nyomtatás Ableton AJAX bútor C++ CraftBot CSS effekt EG eladó Fincy GO. HTML ifjúsági ingyenes Javascript JQuery KORG m50 KORG R3 Kraftwerk lakás LFO pedál PLA RADIAS-R SQL szoftver V-PATCH WEB Windows