A házak oldalfalán ma már megszokott dolog, ha feltűnik egy-egy klíma kültéri egysége, már nem is fordítunk rá figyelmet. Talán már azon sem akadunk fenn, ha a nyári hőségben a járdákon patakokban folyik a víz az üzletek szedett-vedett hűtési barkácsolásai miatt, megszoktuk hogy klíma időnként vizel.

No de mi van télen?

 Egyre többen választják fűtési megoldásra is a klímát, ilyenkor télen is pisil. Amikor hűt, akkor a beltéri egységben keletkező a kondenzvizet kell elvezetni, amikor fűt akkor meg a kültéri egységben keletkezettet. Télen azonban lehet egy kis baj a mínuszokkal, ugyanis a víz szeret megfagyni. Drágább berendezésekben külön gondoskodnak a kültéri egység fűtéséről, hogy a gyűjtő tálcába ne fagyjon meg a víz, de a vizet el is kell onnan vezetni. Sajnos nem mindig van lehetőség ezt beltérre vinni, így sokszor kültéri csővezetéket használnak és abban már simán megfagy a víz, de az is elég ha a kifolyónál képződik egy jégcsap ami elzárja a szabad kifolyás útját. Ilyenkor a kondenzvíz feltorlódik a csőben és keres magának más kiutat. Ezzel több problémát is okozhatunk magunknak, kiváltképp ha olcsóbb kültéri egységünk van ami elve le tud fagyni.

Én sem voltam okosabb Első télen én is így jártam. Bár korszerű klímaberendezésem van, mivel utólag került beépítésre a kondenzvíz kültéri elhelyezése provizórikusan lett megoldva, mondván majd kitalálunk valami megoldást később. A későbből inkább előbb lett, mert már mínusz 1-2 foknál 40cm-es jégdugó keletkezett a csőben. Ezt reggelre jelezte is a kb. 10cm-es jégcsap a kifolyónyílásnál. Mivel nagyobb mínuszok voltak várhatóak gyorsan gondolkodni kellett. A következő megoldást találtam ki : Méterre vásárolt önszabályzó fűtőszál Termosztát elektronika

A következő leírás arról szól, hogy én hogyan csináltam meg a kondenzvíz elvezető csövek fűtését. Nem arról szól, hogy így kell csinálni és te is így csináld. Ha mégis úgy döntesz, hogy hasonlóan cselekedsz az a te döntésed, semmilyen felelőséget nem vállalok az általad megépített hasonló megoldásra, sem a működésére, sem az esetleg általad okozott károkra. A leírás tovább olvasásával elfogadod ezeket.

Alkatrész lista

Alább az általam használt anyagok. A dobozolás és kábelezés megoldható másként is, illetve vásárolhattam volna az OBI helyett olcsóbban egy szakboltban.

Igy szereltem össze

Tápegység

A bekötés során mindig azt tartottam szem előtt, hogy nagyfeszültségű áram fog dolgozni, a drága klímámat nem akarom tönkre tenni egy zárlattal. Minden bekötésnek olyan biztosnak kell lennie, hogy az nem oldódhat sem a használat sem a felszerelés során.

Ez a legmacerássabb, mert a 230V-os bemenő tápfeszültség helye a panelen nagyon szűkös. A panelre hajtott kondit fel kellett emelni, majd a rézdrótból vágtam le kb. 2x5cm-t és forrasztottam a panelre. Ráhúztam egy-egy vékony zsugorcsövet úgy, hogy szabadon maradt kb. 5-8mm vezeték a sorkapocsba való bekötéshez, majd rámelegítettem a zsugorcsövet. A 12V-os részre valamilyen maradék 1mm-es vezetékeket használtam, kb. 6-8 cm hosszban. Színes vezetéket használtam a negatív pont kék volt, a pozitív pedig piros. A 220V-os vezetékeket bekötöttem a sorkapocsba.

Én a kötődoboz belsejébe egy maradék fadarabból vágtam egy akkora darabot, hogy az elektronikai panelt erre rögzítve a doboz karimája alá emeltem úgy, hogy a doboz tetejét a panelből kiálló legmagasabb alkatrésztől (relé) is simán rá lehetett helyezni, de a lehető legmagasabban helyezkedett el a panel. Ki kellett méregetni. A fa távtartót a doboz aljáról egy gipszkarton csavarral rögzítettem. A kötődoboz tetején a kijelző számára kialakítottam egy nyílást, amit belülről lezártam egy maradék plexi lapból kivágott darabbal. Ez azért kellett, hogy a doboz kinyitása nélkül is le tudjam olvasni a hőmérsékletet. Praktikusnak tűnt az ötlet, de veszett nagy fénye van a kijelzőnek. A bekötés nem túl bonyolult, de sok kábel lett, és nehezen fért el a 90x90-es kötődobozban. Egy nagyobb dobozzal egyszerűbb dolgom lett volna, de az meg csúnya. Két tömszelencét használtam. Egyet a betáp számára, amit az alsónyíláson oldottam meg és egyet a bal oldalra, ami pedig a fűtőszálhoz van bekötve. 

Bekötés

A sorkapocsra értelemszerűen megy a 230V tápkábel két szála, a bekötés itt mindegy, lényeg, hogy mindkét bekötésnél két-két kábellel dolgoztam, ugyanis a fűtőszál nulla vezetéke és a betáp nulla vezetéke került a sorkapocs egyik ágára, a fázis és egy kb 8-10cm-es vezeték a sorkapocs másik ágára. A szabad vezeték a relé egyik ágára fog kerülni, míg a fűtőszál fázisa a relé másik ágára. Hosszabb vezetékszakaszokkal dolgoztam, később elrejtettem őket a dobozban. Esőként a tápegységet helyeztem el a doboz aljában majd betuszkoltam a többi kábelt. Szerencsére a panelen a bekötés csavaros csatlakozókhoz történik így azt utolsó műveletként végeztem el. Az utolsó lépésként a doboz egyik kijáratán vágtam egy pici lyukat és azon átfűztem a hőmérő vezetékét, majd csatlakoztattam a panelhez. Nem lehet elrontani egyféle módon lehet ezt megtenni.

A fűtőszál bekötése

Ez egy bonyolultabb fázis, ugyanis számos réteget le kell bontani a fűtőszálról. Legalább egy 4-5 cm-en vágtam be a külső burkolatot. Alatta egy vezeték sodronyt lehetett találni. Hagytam egy kb. 4-5mm es rész és lecsupaszítottam a következő rétegeket addig, amíg el nem jutottam a két közös szigeteléssel bíró vezetékhez. Kettévágtam a szigetelést, majd lecsupaszítottam a kábelvégeket kb 1.5cm-es részen. A bekötő kábel köpenyét kb 8cm-es szakaszon eltávolítottam majd a kábelvégeket szintén lecsupaszítottam. Úgy gondolkodtam, hogy mindkét vezetékszárra egy olyan méretű zsugorcső kerül, ami majd az összekötést teljes mértékben befedi és legalább 1,5cm részen mindkét összekötött kábelt takarja. Mivel a két kábel anyaga eltérő forrasztás helyett a biztos összetekerést részesítettem előnyben, de használhattam volna itt is sorkapcsot, amit teljes egészében be kellett volna vonnom zsugorcsővel. Nem volt ilyen szélesem. Egy nagy átmérőjű több mint 15cm hosszú zsugorcsövet előre ráhúztam a tápkábelre, majd az összekötött zsugorcsövezett vezetékekre visszahúztam azt úgy, hogy rásimuljon a fűtőszál szigetelésére is és a tápkábel köpenyére is. Így az egészet összezsugorítva egy többszörösen szigetelt és teljesen fedett kötést kaptam. A fűtőszál vége is kapott egy zsugorcső borítást, így a vége is teljesen zárt lett.

Felszerelés

A száraz és portalanított kondenzvíz-csövet bevontam az alumínium szalaggal. Ez műanyag csövek esetében szükséges. A vezeték kötegelővel a cső alján végig futtatam és rögzítettem a fűtőszálat. Más esetben lehet alkalmazni a körbetekerést is, de mivel ez nem vízcső, aminek nyomás alatt a teljes keresztmetszetében lehet víz, ez nem szükséges. A csövet és a fűtőszálat csőhéjjal burkoltam. A kötődobozt felszereltem a falra, ehhez kellett egy kis leleményesség, de választhattam volna olyan csúnya kötődobozt is, aminek van kiálló rögzítő füle.

A tápkábel bekötését a kültéri egység elektromos bekötésére tettem rá. Mivel a beltéri egység mindig a kültéritől kapja a táplálást így ez megtehető, hiszen egyszerű leágazás a folyamatosan áram alatt lévő vezetékről. A fogyasztást és az áramerősséget a 10W/m fűtőszál nem fogja jelentősen megterhelni, nagyobb teljesítményű fűtőszál használatakor elgondolkodtam volna, hogy egy teljesen külön áramkörre kötöm.

Programozás

Letöltöttem a termosztát leírását a HESTORE honlapjáról, a magyarnyelvű beállítás egyértelmű volt. Szemben a szobai társaival ez a termosztát elektronika azért jó, mert szabadon meg lehet választani a bekapcsolási hőmérsékletet, így be lehet állítani úgy is, hogy 3-4 foknál kapcsoljon le a fűtés. A szobai termosztátok nem engednek ilyen alacsony hőfokra lemenni a fűtés lekapcsolásával, hiszen ez abnormális beltéri fűtés esetén. Az a beállítás trükkös, hogy mikor kapcsoljon be, mert nem hőmérsékletet kell beállítani, hanem a különbséget. Tehát ha a különbséget 3 fokra állítom akkor, ha 4 fokon kapcsol ki a fűtés, 1 fokon fog bekapcsolni. Mivel a szél és egyéb körülmények közre játszhatnak, lehet érdemesebb már 2 fok körül bekapcsoltatni a fűtést. A próba során megijedtem mert a hőmérőt rajta felejtettem a csőhéjon, ami nem volt jó ötlet mert még nem volt összeragasztva, így a fűtött cső hőmérsékletét mértem 😊. Még jó, hogy nem a cső belsejébe tettem, vagy a kültéri egység burkolata mögé.

Jelenleg több mint 1 hete megy két klímán, különböző hosszban a fűtés és a -10 fokos reggelen sem láttam jegesedést, pedig éjszaka még combosabb idő lehetett. Szépen piroslik a kijelző, távcsővel le is tudom olvasni (a melléképületeken van a klíma). Általában pont ugyan annyit mutat, mint az egyszerű időjárás állomásomra közvetített kültéri mérő adata. 

No annyit még, hogy van instant megoldás is, nézz körül ITT! Kaphatók fagyvédelmi fűtőkábelek, termosztáttal különböző hosszban. A legrövidebb 1m-es pár forint híján 9000 Ft. Az én megoldásom is e körül van, ám hosszabb a fűtőszál és kicsit programozható, no meg mutatja a hőmérsékletet is.